![]() ÁRPÁDI LÁSZLÓ
alapító, tulajdonos, ügyvezető, vezető tanácsadó "1951-ben, a híres mohácsi síkság mellett, kilenc hónapos sötétségből, a napvilágra léptem. A Ratkó-gyerekek sűrűjében nőttem 180 centimétert és rájöttem arra, hogy a többesszám mit jelent..." A fenti sorok, az általam elsőként megfogalmazott, az akkori Híradástechnikai Kutató Intézethez benyújtott önéletrajzom első két sora, s ahogy most visszatekintek az elmúlt mintegy 30 évre, egyértelműen kikristályosodik, hogy a többesszám felismerése segített olyan kihívásokat találni, melyekben mindig az emberek egymáshoz való viszonyának erősítésével tudtam őket sikeresebbé, ezáltal boldogabbá tenni. Csupán az eszközök voltak különbözőek: kutatóként a mikroszkóp, tolmácsként a gondolatátvitel, előadóművészként a gitár, rádiós szerkesztő-műsorvezetőként a mikrofon, cégvezetőként a statisztikai menedzsment, borbíróként a pontozólap, tanfolyamvezetőként, konzulensként és Rotary club-tagként a kommunikáció. Vagyis: eddig mindig olyan munkát végeztem, amit szerettem, s így egy napot se kellett dolgoznom az életemben. e-mail: arpadi@emtrek.hu |
![]() CZÉBELY-LÉNÁRT LÁSZLÓ
társalapító, tulajdonos, ügyvezető, vezető tanácsadó minőségügyi megbízott Három iskolám volt: az első kettő 16-21 éves koromban Ausztrália, 25-29 éves koromban Irak és Törökország. Ilyen előélet és ilyen lehetőségek után jellemzőek voltak rám a “jég hátán is megél” meg a “hasítja az életet” jelzők – és ez valóban így is volt. Eljutottam egy olyan szintre, hogy MINDENT el tudtam intézni, cégen belül, kívül és a magánéletemben is. Magyarországon és Kuvaitban. Ausztriában és Csehszlovákiában. Kínában és a budapesti iraki nagykövetségen. A Kereskedelmi Kamaránál és az Építőipari és Városfejlesztési Minisztérium államtitkáránál. A vezérigazgató titkárnőjénél és a vállalati sofőrnél. A vámosoknál és a pincérnőknél. És mindezt kommunikációval! És mi volt a harmadik iskola? 33 éves koromban megtanítottak arra, hogy érdemes tudni, hogy mit tudok... Azóta tanítom, "mellesleg" tanulom folyamatosan. Rájöttem még egy fontos dologra: ugyan korábban is szerettem játszani, és játéknak tekintettem, pl. azt is, ha néhány napos herce-hurca után sikerült mondjuk egy kifizetési engedélyt kicsikarnom az iraki állami hivataltól vagy Budapesten 20 perc alatt kamarai pecsétet szereznem egy fuvarokmányra. Az idők során megtanultam, hogy sokkal több játék, öröm és sikerélmény van az értékesítésben és a kommunikációban, mint azt valaha is gondoltam volna. Ezt pedig át akarom adni mindenkinek, aki erre vevő. e-mail: czl@emtrek.hu |